A hajátültetés hátránya elsősorban az átültethető hajszálak korlátozott számában mutatkozik meg. Nagy kiterjedésű kopaszodás esetén nincs elegendő átültethető hajszál a donor területen, hogy ezt a problémát tökéletesen orvosolja. A legtöbben tisztában vannak ezzel, és készek a kompromisszumokra, nekik segíthet a testszőrzet átültetés.
Ennek megfelelően elfogadják, hogy az ő esetükben csak részleges pótlás kialakítása lehetséges. A FUE hajbeültetés technika színrelépésével egy kicsit bővültek a lehetőségek. Ennél az eljárásnál ugyanis egyenként távolítják el az adóhelyről a follikuláris egységeket, és így a testszőrzet átültetésének lehetősége szinte adta magát.
Ha ez a technika kivitelezhető hajas fejbőrön, akkor miért ne működne a test többi részén is?
A felvetés teljesen jogos volt, így ennek megfelelően megindultak a beavatkozások, amelynek során a test különböző területeiről (mellkas, hát, láb, hónalj, has, szakáll stb.) kinyert szőrszálakat ültettek át hajhiányos területekre. Akiket a sors szőrösebb testtel áldott meg, azok egy picit szerencsésebbnek érezhették magukat. Mielőtt még valaki hirtelen fellelkesülne, és azon kezdene el lázasan töprengeni, hogy dús testszőrzetével pótolja a hiányzó hajmennyiséget, megoldva ezzel két problémát egy csapásra, azokat óvatosságra intjük.
A testszőrzet átültetés létjogosultságát ezen a területen sokan megkérdőjelezik. Ennek számos oka van: más szerkezettel, vastagsággal, növekedési gyorsasággal és végső hosszúsággal rendelkeznek, mint a hajszálak. Ebből következik, hogy esztétikai szempontból sem kelthet tökéletesen ugyanolyan benyomást. A másik fontos tényező az élettartam. Míg a hajszálak 85%-a növekedési fázisban van, addig ez az arány a testszőrzetnél általában 30-40%-ra tehető. A hajszálak átlagos élettartama 2-6 év között váltakozik, a testszőrzet esetében viszont ez jóval rövidebb. Halkan megjegyezzük, hogy a kivett szőrszálak helyén visszamaradó fehér pontosodás (hypopigmentáció) lehetősége ugyanúgy fennáll, mint a hajátültetés esetében. Természetesen ez nem törvényszerű, sőt a FUE technika továbbfejlesztett változatai, mint például a SafeSystem-FUE, Waw-FUE, továbbá a legújabb Trivellini-FUE alapjaira alkalmazott testszőrzet átültetések képei bizonyították már ennek ellenkezőjét, de jobb, ha minden eshetőséget számba veszünk. Joggal merülhet fel mindenkiben a kérdés:
Mégis milyen esetekben érdemes alkalmazni a testszőrzet átültetést?
A testszőrzet átültetés általában akkor kerülhet szóba, mint lehetséges alternatíva, ha nincs elegendő átültethető donorhajszál, de a páciens mégis ragaszkodik a nagyobb sűrűséghez, vagy nagyobb terület lefedéséhez. Ilyenkor előfordul, hogy a kevésbé feltűnő helyeken (pl. a fejtetői rész) testszőrzetet is alkalmaznak a hajállomány dúsítására. A múlt sokszor azonban még ma is kísért. Sokan az évtizedekkel ezelőtt elvégeztetett rossz hajátültetés eredményeit próbálják palástolni, több-kevesebb sikerrel. Sokszor ezekben az esetekben a donor részt is teljesen tönkretették, így szinte csak a testszőrzet átültetés marad végső mentsvárnak.
Egy másik szemszögből nézve, vannak akik a kissé megritkított donor részt kívánják ily módon feltölteni. Elülső hajvonal kialakítására, illetve sűrítésére nem célszerű alkalmazni, de mint minden esetben, természetesen itt is vannak kivételt képző esetek. Gyakran a hajszálakat és a testszőrzetet vegyesen ültetik be, mert így a különbözőségből adódó kontraszt csökkenthető. Egy érdekességre még felhívjuk a figyelmet: a testszőrzet átültetések során megfigyelték, hogy az átültetett szőrzet a hajas fejbőrön sokkal hosszabbra nőtt, mint az eredeti közegében.
A hajátültetést végző specialisták nagy része egyelőre fenntartásokkal kezeli ezt az irányvonalat. A megmaradási arány is alacsonyabb mint a hajszálak esetében. Folyamatosan tűnnek fel újabb és újabb eredmények, amelyek néha eléggé meggyőzőek (néha meg nem), mégis úgy véljük, hogy ezt a lehetőséget csak akkor válassza valaki, ha már tényleg nincs más elfogadható alternatíva.